1. Gravitációs v természetes füstelvezetés

2. Mesterséges azaz gépészeti

Gyakorlati alkalmazása a különböző kísérleteken keresztül azt mutatja , h függetlenül attól mit ír a jogszabály, erősen javaslott az alkalmazás a következők miatt:

- A hatékony hő-és füstelvezetéssel kialakul a füstmentes levegőréteg. Ezáltal a bent tartózkodó személyek biztonságosan ki tudnak menekülni. Ennek kiemelt szerepe lehet egy csarnok jellegű bevásárló központban, ahol több ezer olyan ember is
lehet bent, akinek nincs helyismerete az épületben.

- A füstmentes levegőréteg kialakulásának további jelentősége, hogy a beavatkozó tűzoltó látja az épületszerkezetet, mely alapján fel tudja mérni, hogy biztonságos-e az épületen belüli oltás, valamint látható a tűz fészke, ezáltal célirányosan hamar meg lehet kezdeni a tűz oltását.

Gravitációs v. természetes füstelvezetés

Füstelvezetők német ragadványnévből általánosan
NRA, RWA ( Rauch und Waermeabzugs Anlage rövidítésből) - nak is nevezik.
Önmagában nem, csak a levegő utánpótlás ( húzat) esetén biztosított a füstelvezetés.

füstelvezető: olyan szerkezet, amely nyitott állapotban lehetővé teszi a füstnek és a forró égésgázoknak a szabadba való kiáramlását természetes úton.

Minden olyan csarnok épületnél kötelező (közösségi, ipari, mezőgazdasági és raktár jellegű),
amelynek az alapterülete a 800 m2-t, számított belmagassága a 3,6 m-t meghaladja

A berendezés feladata tűz alkalmával
a) a menekülési utak füstmentességének biztosítása;
b) az épületszerkezetek és berendezések védelme;
c) a füst és égésgázok okozta károk csökkentése;
d) a gyors és biztonságos tűzoltói beavatkozás elősegítése.

Elemei:
1, Maga a Hő és füstelvezető berendezés felülvilágítóba integrálva, megadott gyári Aw értékkel
(bővebben lsd. tervezési útmutató)
2, Levegőutánpótló felület,mely kapu ajtó vagy ablak lehet.
3, Vezérlés, szállítóvezeték( elektromos v pneumatikus rendszer)
4, Indítási eszköz ( automatikus, kézi )
5,Füstkötény vagy azt helyettesítő olyan elem, mely a füst terjedési depressziós görbéjét kedvezően kezelni tudja

Rendszer működtetése nyitásra kétféle módon lehetséges:

A. Automatikus úton: A kioldási hőmérséklet (68 vagy 93 °C) elérésekor vagy a tűzjelző
berendezés jeladására (9,0 m belmagasság felett előírás) a CO2 patron az ablaknál
kiszúródik, és az NRA szerkezet 150°-ra nyílik.

B. Távnyitással kézi úton: A riasztószekrényben található (vörös) kar lenyomásával a
szekrényben lévő CO2 patron kiszúródik, és a kiépített CO2 vezetéken keresztül áramló
sűrített levegő az NRA szerkezetet 150°-ra nyitja.

C. Távnyitás tűzjelző jelére: A riasztószekrényben a vörös kar mellett található
elektromágnest (24V/DC) a tűzjelzőre kötjük. 24V/DC hatására a (vörös) kart az
elektromágnes lenyomja. A szekrényben lévő CO2 patron kiszúródik, és a kiépített
CO2 vezetéken keresztül áramló sűrített levegő az NRA szerkezetet 150°-ra nyitja.

II. NRA Rendszer működtetése, zárásra is kétféle módon lehetséges:

A. A riasztószekrényben található (vörös) kar lenyomásával a szekrényben található CO2
patron kiszúródik, és a kiépített CO2 vezetéken keresztül áramló sűrített levegő az
NRA szerkezetet bezárja (körkörös vezeték, nyitás-zárás funkciójú auf/zu működtetés
kiépítése esetén).

B. Amennyiben nyitás-zárás funkcióra nincs a rendszer kiépítve, az NRA-ablak zárása a
tetőről egy biztonsági szelep kézi nyitásával oldható meg.

III. RWA ablakok zárásra, és újraélesítése:
A riasztószekrényben található CO2 patront kitekerjük a (vörös) kart felhúzzuk, az
ablakokat visszanyomjuk, ügyelve a CO2-es munkahenger működésének megfelelő
záródására. A CO2-es patront a szekrényben visszatekerjük és a rendszer üzemkész
állapotban van.

A 9/2008. II. 22. BM rendelettel hatályba léptetett OTSZ 5. Rész F/9. Fejezet V. pont 3.
bekezdés alapján a hő- és füstelvezető rendszerek karbantartása félévente kötelező.

3.2 Hő-és Füstelvezetés Hatása az épületeken belül

A legnagyobb hatását a tűzoltói mentési munkálatokban azáltal fejti ki, hogy a csarnok épületek alsó fele füstmentesen tartható

A hatékony hő- és füstelvezetés előnyei csarnok épületekben:
- Tökéletesebb égés, ezáltal a tűzszármazékok csökkennek a helyiségen belül
- Elvezeti a melegebb termikus tűzszármazékokat a szabadba a tetőnyílásokon keresztül
- A kémény hatással erős levegő (szél) áramlatot idéz elő függőleges (az elvezető kupola irányába) irányban és megvezeti a tűz terjedési irányát, ezáltal az oldal irányú tűzterjedést minimálisra csökkenti (lényegesen lassítja a közvetett tűzterjedést).
- Kialakul a helyiség alsó részén (a füstkötényfal alatti térrész) min. a csarnok számítási belmagasságának a felében a füstmentes levegőréteg (életvédelem, biztonságos és hatékony tűzoltói beavatkozás),
- Késlelteti a „flash-over” és így a teljes égés, lángba borulás kialakulását.

Hő-és Füstelvezető működése egyéb vezérlésekkel

Rauch- u. Warmeabzug = hő- és füstelvezető berendezés
Rauchschürze = füstkötényfal
Sprinkler = beépített automatikus vízzel oltó berendezés
Zuluft = légutánpótló nyílások

Hő és füstelvezetés nincs , sprinkler van. Mi történik?

Kísérlet összefoglalása:

A füst először a mennyezet alatt gyűlik össze. Eleinte a füst kötényfal még megakadályozza a füst átterjedését a szomszédos füstszakaszokba. A hőmérséklet lassú emelkedését követően bekapcsol az automatikus vízzel oltó berendezés. Ezután a tűz gócpontjától kezdve a vízgőz lenyomja a füstöt, ezért a füstkötény-fal képtelen meggátolni a füst továbbterjedését, a látási viszonyok rohamosan romlanak. Tehát az automatikus vízzel oltó berendezés megakadályozza a tűz terjedését, hatására azonban még több füst és vízgőz keletkezik ami lefelé terjed és jelentősen csökkenti a látótávolságot.

 

Hő és füstelvezetés és sprinkler is van. Mi történik?

Kísérlet összefoglalása:

A tetőszerkezetben korán szabaddá váltak a hő- és füstelvezető nyílások. A füstréteg a füstkötény-fallal behatárolt magasságban marad, mivel a sűrű füst jelentős része eltávozik az épületből. A tetőn kialakított nyílások már a korai stádiumban megkezdik a hő- és füst elvezetését, az elvezetést a légutánpótlás felgyorsítja. A sprinkler bekapcsolásakor megnő ugyan a füst mennyisége, de összességében füstmentesek maradnak a menekülési utak.

Ebben a kísérletben látni lehet a tűz fészkét, a menekülés utak szabadon maradtak.

 

 

3.3. Gravitációs füstelvezetők méretezése:

 

Rendelet szerint méretezzük és határozzuk meg a szükséges felületet.

 

Szükséges tervezési alapadatok:

 

3.3. Méretezés

3.3.1. A hő- és füstelvezető berendezés hatásos nyílásfelületének nagysága a következőktől függ:

a) számítási belmagasság;

b) az elérni kívánt füstmentes levegőréteg magassága;

c) az épület rendeltetése.

3.3.2. A füstmentes levegőréteg magassága 6 m számítási belmagasságig 3 m, 6 m-nél nagyobb belmagasság esetében annak legalább a fele legyen. A kötényfal a lehető legnagyobb mértékben nyúljon be a légtérbe. A kötényfal igazodjon a füstmentes levegőréteg magasságához, azonban annak minimális mérete legalább 1 méter legyen. Emellett figyelembe kell venni, hogy technológiai berendezés (darupálya stb.) a kötényfal benyúlásának mértékét korlátozhatja. Amennyiben épületszerkezettel a kötényfal nem alakítható ki, akkor mobil kötényfal alkalmazandó.

3.3.3. Az épületet, valamint a termékeket és a tárolt anyagokat méretezési csoportokba kell besorolni az M1. és az M2. fejezet szerint. Ha a keresett technológia vagy termék a felsorolásban nem szerepel, akkor a besorolást a közöltek segítségével, összehasonlítással a az I. fokú tűzvédelmi szakhatóság határozza meg.

3.3.4. Az egy füstszakaszban létesítendő hatásos nyílásfelületet a számítási belmagasság, a füstmentes levegőréteg magassága és a méretezési csoport alapján az M3. fejezet szerint kell meghatározni.

3.3.4.1. A hatásos nyílásfelületből a geometriai nyílásfelületet az átfolyási tényező segítségével a következő módon kell meghatározni:

Az átfolyási tényező megállapításához az M4. fejezetben feltüntetett értéket, vagy a beépíteni kívánt gyártmány, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium által kijelölt (a továbbiakban: akkreditált) laboratórium által meghatározott és rögzített cv értékét kell figyelembe venni.

3.3.4.2. A ferdesíkú füstelvezetők vonatkozó jogszabály szerinti hatásos nyílás felületét a füstszakasz, alapterülete valamint a füstelvezető nyílásának síkja alapján a következő képlettel kell kiszámítani:

ahol:

Af - a füstelvezető hatásos nyílás felülete m2-ben

Ax - a lépcsőház, folyosó, átrium alapterülete m2-ben

x - a lépcsőházhoz, folyosóhoz, átriumhoz tartozó szükséges fajlagos felület %-ban

? = ? ?üstelvezető nyílás síkjának a vízszintessel bezárt szöge

3.3.5. A hő- és füstelvezető szerkezettel szemben támasztott követelmények:

Ezen szerkezetek működtetését biztosító berendezések megfelelőségét akkreditált laboratórium által kiállított magyarnyelvű Tűzvédelmi Megfelelőségi Tanúsítvánnyal kell igazolni.

3.3.5.1. A szerkezettel szemben támasztott megbízhatósági (nyitási ciklusok száma) követelmények:

- Re 1000 közösségi rendeltetésű füstszakasz esetén

- Re 300 egyéb rendeltetésű füstszakasz esetén

- Szellőztetési funkciók esetén 10.000 + 300, vagy 10.000 +1000

3.3.5.2. Hóterhelés (Pa)

- A szerkezet nyitását biztosítani kell max. 250 Pa függőleges megoszló terhelés (hóterhelés) esetében is.

3.3.5.3. Oldalszél alatti nyitás biztosítása

- A szerkezet nyitását biztosítani kell max. 10 m/s oldalszél esetén is.

3.3.5.4. Az alacsony belső hőmérsékleten történő nyitás biztosítása:

- Általános rendeltetésű helyiségeknél T= 0 oC

- Hűtőházi technológiánál legalább a technológiai hőmérsékletet kell biztosítani.

3.3.5.5. Szélterelők vibrációja:

> 10 Hz-nél nagyobb csillapítású legyen.

3.3.6. Amennyiben gravitációs elven működő hő- és füstelvezető rendszer alkalmazására nincs mód, mesterséges hő- és füstelvezető berendezés telepítése megengedett. A rendszer tervezési szempontjai a következők:

3.3.6.1. 200 m2-ként legalább egy elszívó-nyílást kell kialakítani, tűzszakaszonként önálló ventilátor(ok) alkalmazásával.

3.3.6.2. A ventilátor(ok) szállított térfogatárama: az adott helyiségre számítható hő- és füstelvezető nyílásfelületek minden hatásos négyzetmétere helyett 2 m3/s légáramlási sebességet kell biztosítani úgy, hogy a füstgázok ne juthassanak más védett helyiségbe, füstszakaszba. A számított térfogatáramot 20 °C környezeti hőmérsékleten kell figyelembe venni (a levegő sűrűsége ?=1.2 kg/m3).

3.3.6.3. A beépített automatikus tűzjelző berendezés létesítése esetén, annak bármely jelére - a kézi jelzésadó kivételével - a hő- és füstelvezető rendszernek - beleértve a légutánpótló berendezést is - füstszakaszonként automatikusan kell indulnia, a kézi indítás lehetőségéről a hő- és füstelvezető, valamint a légutánpótlást szolgáló berendezések esetében is gondoskodni kell. A hő- és füstelvezető, valamint a légutánpótlást szolgáló berendezések kézi működtetését védett - a tűzvédelmi szakhatósággal egyeztetett - helyről kell biztosítani.

3.3.6.4. Hő- és füstelvezetés számára csak elszívó (depresszív) vagy kiegyenlített jellegű rendszer alakítható ki.

3.3.6.5. Az alkalmazott ventilátoroknak, a meghajtó villamos motoroknak és tápellátó rendszerének legalább 400 °C-os füstgázhőmérsékletet figyelembe véve legalább 90 percig kell üzemképesnek lenniük. A ventilátor kilépési pontján a névleges keresztmetszetre vonatkoztatott sebesség nem haladhatja meg a 20 m/s-ot. Csak olyan típusú ventilátor telepíthető, melynek üzemvitelét akkreditált vizsgálólaboratóriumban vizsgálták, jelleggörbéjét hitelesítették és megfelel a fenti követelményeknek.

3.3.6.6. A 300 fő befogadóképességet meghaladó közösségi épület esetén a hő- és füstelvezető ventilátor szellőzési célokat nem szolgálhat.

3.3.6.7. Amennyiben a hő- és füstelvezető rendszerhez légcsatorna-hálózat létesül:

3.3.6.7.1. A légcsatorna hálózatot a lehető legrövidebbre kell kialakítani, a legkevesebb iránytörés alkalmazásával.

3.3.6.7.2. A légcsatorna hálózat más tűzszakaszon legalább REI 90 szerkezetekkel határolt módon haladhat keresztül.

3.3.6.7.3. A légcsatorna hálózatot és tartószerkezetét úgy kell kialakítani, hogy a hő-tágulások (400 °C) felvételére alkalmas legyen.

3.4. A füstszakasz kialakítása

3.4.1. A füstszakasz alapterülete legfeljebb 1600 m2, az oldalmérete, pedig legfeljebb 60 m legyen. Nagyobb alapterület vagy oldalméret esetben a tér szakaszolására kötényfalat kell alkalmazni. Az így kialakított füstszakaszok azonos technológiájú térben lehetőleg azonos méretűek legyenek. A füstszakasz mérete növelhető, amennyiben a hő- és füstelvezető berendezések füstszakaszra előírt geometriai felületét minden megkezdett 100 m2-ként 10%-os arányban növeljük, de egy füstszakasz sem lehet 2000 m2-nél nagyobb.

3.5. Kötényfal

A kötényfal anyaga legalább B tűzvédelmi osztályú és E 30 tűzállósági határértékű, vagy a rögzítő elemeivel együtt A1 tűzvédelmi osztályú legyen.

3.6. A hő- és füstelvezetők követelményei és elhelyezésük

3.6.1. A hő- és füstelvezetők szerkezeti anyagai legalább D tűzvédelmi osztályúak legyenek.

3.6.2. A tűz során várhatóan bekövetkező sérülés vagy alakváltozás a hatásos nyílásfelületet ne csökkentse.

3.6.3. Szél- és hóterhelés, továbbá jegesedés a hő- és füstelvezető működését ne akadályozza.

3.6.4. A hő- és füstelvezetők a füstszakaszban lehetőleg egyenletes elosztásban legyenek beépítve. A hő- és füstelvezetők az épületek között vagy az egy épületen belüli tűzszakaszok között a tűz átterjedésének veszélyét ne növeljék.

Két hő- és füstelvezető közötti távolság legalább akkora legyen, mint kettőjük nagyobbik oldalméretének, vagy átmérőinek összege. A hatékony elvezetés érdekében közösségi funkciójú tűzszakaszban 200 m2-ként, míg egyéb esetben 300 m2-ként legalább egy hő- és füstelvezető berendezést (gépi elszívási pontot / hő- és füstelvezető nyílást) kell beépíteni. Az egymástól, vagy a tető szélétől és a falaktól mért távolság legfeljebb 20 m legyen.

3.6.5. 12°-nál nagyobb hajlású tető esetében a hő és füstelvezetőt úgy kell beépíteni, hogy a geometriai középpontja magasabban legyen, mint a számítási belmagasság.

3.7. Nyitószerkezet

A nyitószerkezet egyaránt lehet mechanikus, pneumatikus vagy elektromos működésű.

3.8. Levegőutánpótlás

3.8.1. A számítási belmagasság felezősíkja alatt kielégítő mértékű levegő bevezetéséről kell gondoskodni a berendezés aerodinamikai működésének elősegítse érdekében.

3.8.2. A levegő-bevezető nyílások geometriai keresztmetszete legalább kétszer akkora legyen, mint a legnagyobb hatásos nyílásfelülettel rendelkező füstszakasz hő- és füstelvezetőinek geometriai nyílásfelülete.

3.8.3. Számításba vehetők a felezősík alatti kívülről nyitható ablakok, valamint ajtók és kapuk, amennyiben automatikusan tűzjelzésre nyílnak. A légutánpótló nyílás felületek kiválthatóak befúvással is úgy, hogy a szükséges nyílás felület minden m2-e helyett 1 m3/s légáramlási sebességet kell biztosítani.

Méretezési Csoportok pl: ( bővebben lsd függelék)

Alumíniumgyártás 1

Acetilénlefejtő 1

Bádogos üzem 1

Betonelemgyár 1

Rövidárugyár 1

Sajtgyártás 1

Oktatási intézmények 2

Vallási intézmények 2

Egészségügyi intézmények 2

Hivatalok, bankok, irodák 2

Fedett sportlétesítmények 2

Vagongyár 2

Színháztermek teremben lévő színpaddal,

díszletekkel 3

Üzletek, bevásárlóközpontok és hipermarketjeik 3

Viaszgyártás 3

Textilgyár3

Tejporgyártás 3

Távbeszélő készülék gyártása 3

Tapétagyártás 3

Tetőfedőlemez 4

Tésztagyártás 4

Takarmány-előkészítés 4

M3. Méretezési táblázat megtekinthető itt  (pdf dokumentum)